Magyarország 1848. után

1849-ben a szabadságharc bukását nagy megtorlás követte (Haynau rémuralma: Batthyány Lajos és az aradi 13 kivégzése). Azonban a nemzetközi tiltakozás hatására 1850-ben Ferenc József császár meneszti Haynaut és katonai diktatúráját Alexander Bach belügyminiszter rendszere váltja fel.

Kossuth-emigráció: Kossuth először Vidinben, majd Kütahyában (Töröko.) kap menedéket, aztán 1851-ben egy amerikai hadihajón Angliába, majd az USA-ba megy. Végül Torinóban telepedik le.

Passzív ellenállás Þ A Bach – rendszer nem képes ellenőrizni Magyarországot Þ 1859 Bach leváltása Þ hosszú kiegyezési folyamat

A kiegyezés megérlelődése

Habsburg érvek

Magyar érvek

félelem a felbomlástól

vágy a nagyobb önállóságra

vereség a piemonti háborúban

félelem a nemzetiségi mozgalmaktól

vereség a porosz háborúban

iparosítás szükségessége

 

-     1864 végén titkos tárgyalások, majd Húsvéti cikk a Pesti Naplóban (1865 húsvét): 1848 –as alapokon nyugvó kiegyezés lehetősége (Deák Ferenc)

-     Végül a titkos tárgyalások után a magyar parlament az 1867. évi XII. törvénnyel elfogadta a kiegyezést, 1867 februárban gróf Andrássy Gyulát kinevezték miniszterelnöknek.

-     Júniusban nagy pompával királlyá koronázták Ferenc Józsefet

Az új államalakulat neve: Osztrák-Magyar Monarchia.

A dualista rendszer működése (alapja a Pragmatica Sanctio))

-     két, teljesen egyenrangú állam Bécs és Budapest központtal

-     közös ügyek: külügy, hadügy és az ezek fedezetéül szolgáló pénzügy

-     ezeket Bécsben közös minisztériumok intézik

-     gazdasági kiegyezés: közös pénz, vám, szabad munkaerő vándorlás

 

Gazdasági fellendülés hazánkban:

-         mezőgazdaság fejlesztése (több termés a gépesítés miatt)

-         mezőgazdasági gépgyártás

-         vasúti gépgyártás

-         malomipar

-         konzervipar fejlődése

Vasútépítési láz az 1870-80-as években

 

Társadalmi átalakulás a kiegyezés korában:

         Vidék:

Főnemesek                              tőkés földbirtokos

         Középnemesek                         középbirtokos

         Egésztelkes jobbágyok             nagygazdák

         Fél és negyedtelkesek               középparasztok

         Zsellérek                                  mg.-i bérmunkások

 

         Városok:

                            Nagytőkések

                            Értelmiség

                            Kispolgárok

                            Munkásság