Reformkor Magyarországon

 

1790 – 1792 II. József halála után II. Lipót felvilágosult és engedékeny uralma

         korai halála miatt elképzelései nem valósulhatnak meg

 

1792 – 1835 I. Ferenc uralkodása:

-         a Magyar Köztársasági Mozgalom felszámolása (Martinovics Ignác)

 

 


Reformátorok Társasága     Szabadság Egyenlőség Társasága

 

-         a napóleoni háborúk miatt engednie kell a magyar nemességnek

-         a magyar élelmiszer jó áron kel el a háború miatt (nem gépesítésre, hanem fényűzésre fordítják a hasznot)

-         a háborúk befejezése után leesik az élelmiszer áraÞ elszegényedésÞ teljes lemaradás a fejlett államokhoz képest

 


a köznemesség egy részében is megteremtődik az igény a változásokra

az uralkodó és a köznemesség szembekerül Þ reformmozgalmak kezdete

 

1825-27 összehívják a rendi gyűlést:

első reformkori OGY, de nem reform

a nemesség még mindig rendi kiváltságainak körülbástyázására figyel

 Széchenyi István (1790-1860) fellép

- arisztokrata családból származik apja: Széchenyi Ferenc (Nemzeti Múzeum alapítója) anyja: Festetich Júlia

Napóleoni háborúk után utazik, nem foglalkozik a birtokaival, látja az ország elmaradását, alapproblémákat, Wesselényi hatására visszatér, hitelt kér, de a bécsi bank megtagadja, mert nem tud mit zálogként felmutatni

Magyar Tudományos Akadémia megalapítása

Széchenyi közrejátszik a lóverseny és a kaszinó meghonosításában

elméleti munkái: Hitel 1830 Világ Stádium

 

Gyakorlati megvalósításban is részt vesz:

Tisza szabályozása  Vaskapu hajózhatóvá tétele

Dunai-balatoni gőzhajózás támogatása

hídépítés: Lánchíd: hídpénz mindenkinek

téli kikötő létrehozását támogatja hengermalom

selyemhernyó tenyésztés meghonosítása

 

A 30-as években elterjednek nézetei. Majd óvatos reformpolitikája miatt szembekerül Wesselényi Miklóssal, később Kossuth-tal is.

1832 –36 –os Országgyűlés: igazi reformok

-         koleralázadás előzi meg, ezért később kezdődik

Legfontosabb problémák: örökváltság (önkéntes - kötelező)

                                                 közteherviselés

                                                 magyar nyelv ügye

                                                 nemzeti iparosítási program

Kialakul a nemesség két csoportja:     haladók                -        maradiak

Kezdetben a maradiak többen vannak Þ a reformok nem sikerülnek

Kossuth Lajos (1802-1894)

- Monokon születik, birtokát vesztett nemesi család, apja

- Jogot tanul

- ’32-’36-os országgyűlésen részt vesz, megírja az Országgyűlési Tudósításokat

- utána Törvényhatósági Utasítások, 3 évre börtönbe kerül (angol, közgáz)

- kiengedik, alsóházi képviselő, 1841: egy lap szerkesztője: Landerel-féle Pesti Hírlap. A kormány úgy véli, hogy a cenzúrával féken tarthatja. Új műfaj: politikai vezércikk (elemző munka) (’44-ben elbocsátják)

 

célja: függetlenség a Habsburg - birodalmon belül

         iparfejlesztés

 

1835-ben I. Ferenc meghal, V. Ferdinánd kerül trónra, a hatalom Metternich kezében.

1839-40-es országgyűlés:

- Elfogadják Széchenyi féle örökváltságot

- Latin az államnyelv, de a hivatalokban bővül a magyar nyelv használata

- Bárki alapíthat ipari üzemet, bárki kereskedhet


1843-44 -s országgyűlés:

- Kossuth hatására az ipar felé fordul a figyelem  Védegylet megalakulása

- Az államnyelv magyar lett

- Működik az érdekegyesítés: a jobbágy megkapja a birtok bírhatóság jogát

 

1846. Konzervatív Párt megalakulása

1847. márc. 15: létrejön az Ellenzéki párt:  Ellenzéki nyilatkozat:

Az európai események közbeszólnak (nem folytatódik a békés átmenet)