Hazánk a 1945-1990 között

 

 

Új kormány alakul

 

1944. dec. 1.-jén Debrecenben: Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte.

A kormányfő: Miklós Béla.


Intézkedései:

Fegyverszünet       (1937. évi határok visszaállítása)

Hazánk a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alá került.

- Nemzeti bizottságok alakulnak

          - a mindennapi élet megindítására

          - a helyi feladatok megszervezésére

- közigazgatás a helyén maradt

- a németbarát és a nyilas elemeket szűrték ki

 

Első választások

 

Az első választásra 1945. novemberében került sor.

 

Négy politika párt jutott hatalomra: Kisgazda,

                                                         Szociáldemokrata,

                                                          Kommunista párt

                                                          Nemzeti Paraszt Párt

 

A parasztság földhöz juttatása a földreform. Felszámolták a régebbi nagy-és középbirtokos osztályt. A paraszti társadalom teljesen átértékelődött.

 

Megindult az újjáépítés

Jegyre adagolt élelmiszer.

Vágtató infláció.

Az infláció 1946 augusztusában véget ért, a forint megjelenésével

 

 

A koalíciós időszak

 

1946 februárjában a köztársaság elnöke Tildy Zoltán lett
miniszterelnök: Nagy Ferenc

A kommunisták el tudták érni, hogy továbbra is koalíciós kormány alakuljon

Az igazán jelentős miniszteri tárcák azonban kommunista kézben maradtak

Végül meggyengítették a politikai pártokat

A kommunista párt a fegyveres erők mellett megszerezte a gazdasági irányítást

 

-         államosítás

-         hároméves újjáépítési tervet fogadtak el

 

1947 febr. Párizs: békeszerződés aláírása  Szovjet csapatok továbbra is az országban maradhatnak

 

Rákosi következő politikai manővere az új választások kikényszerítése volt

1947 –es választások: A kommunista párt és a baloldali blokk győzött

Kikényszerítették a két munkáspárt egyesülését      MDP létrejötte

Magyarország egypártrendszerű országgá vált

Egyházi iskolák államosítása

1949-ben újabb választások

Már nem indultak pártok Minden választókerületben csak egy jelölt indult

 

Hazánk 1949 tavaszától szovjet típusú pártállammá vált

 

A hatalmat a Rákosi-klikk ragadta magához

Párton belüli ellenzék semlegesítése Rajk Lászlót perbe fogása és kivégezése

1949. augusztus új sztálinista alkotmány

A valóságban nem érvényesültek az alapvető emberi jogok

Parlament, helyi tanács pártirányítás alatt

Bíróságok függetlensége megszűnt

Nehézipari fejlesztések

Parasztság szövetkezetekbe kényszerítése  → Visszaesett a mg.-i termelés

Munka-és internáló tábor létrehozása: recski tábor

Munkások és parasztok számára továbbtanulás

1953 Sztálin halála →  utódai szakítani kívántak a sztálinizmussal

Rákosinak távozni kellett az országból

Nagy Imre lett az új miniszterelnök       - szakított a sztálinista módszerekkel

- új gazdaságpolitikába kezdett

- mérsékelte a tervelőírásokat

3 évig hatalmi harc Nagy Imre és Rákosi közt

 

 

 

1956 június: Rákosit leváltották, Nagy Imre nem kap tisztséget.
Az egyetemisták létrehozták saját MEFESZ-t (12 pont)

a lengyel események hatására 1956 október 23-án a parlament előtt százezres tömeg követeli Nagy Imrét vezetőnek. Szintén nagy tömeg gyűlt össze a Szabad Nép szerkesztősége és a Rádió előtt.

Itt tört ki az első tűzharc, ezek hatására a tüntetésből forradalom abból meg szabadságharc lett. Gerő a szovjetekhez fordult segítségért, másnapra már szovjet tankok lepték el a fővárost.

Kádár János a főtitkár, Nagy Imre miniszterelnök lett.

Az új vezetők tűzszünetet rendelt el, és bejelentették, hogy kilépünk a Varsói szerződésből.
A szovjet vezetők fegyveres beavatkozás mellet döntöttek.
November 4-én a páncélosok ellen csak fegyveres fiatalok küzdöttek.
A szovjetek másodszorra is megszállták Magyarországot.

 

 

1956 után Kádár János az ellenkormány élére állt. Ez az ellenkormány Moszkva kiszolgálására alakult.
Az ország megkísérelte a passzív ellenállást. 200.000 menekültek külföldre. Ekkor alakult meg a munkásőrség. 1957 első honapjaiban megkezdődött a megtorlás. Mintegy 350-400 embert végeztek ki.
1959-ben kezdődött meg a mezőgazdaság szocialista áttervezése (TSZ). A mezőgazdaság a Kádár korszak sikerágazata lett.
A 60-as évek elejétől a Kádár kormányrendszer megszilárdult.

Viszonylagos gazdasági jóllét, de 1965-től válságjelek

Az 1970-es évek elejére a reformok megbuknak és elindul az eladósodás

1980-as évek gazdasági csőd közeli állapot

1985-től Gorbacsov hatalomra kerülése után fokozatos politikai lazítás

1989-től többpárti demokrácia kiépítése


Rendszerváltás

 

 

Németh Miklós vezette kormány: - lefegyverezte a munkásőrséget

                           -         egyezmény a szovj. csapatok kivonulásáról

                            -         megnyitotta a határt

                          -         előkészítette a többpárti választásokat

 

Magyarország köztársaság parlamentáris rendszerrel.

 

1990 márc.-ápr. demokratikus választások

                       győztes: MDF                      Antall József vezetésével

                       kisgazda: FKgP, KDNP szöv. minisztereket bevette a kormányba


 

demokratikus választások: - önkormányzat

                                               -    képviselő testület                 helyi érdekek védelme

                                               -    polgármester

                                                                                                

 Alkotmány: emberi jogok védelme

 

    Piacgazdálkodás:       - felszámolni a tervutasításos rendszert

                        -         elérni, hogy a külföldi vállalkozók fektessék be a tőkéjüket

                       -         megoldani a mezőgazdasági rendszerváltás problémáit

 

1994. : felvételi kérelem az Európai Unióba