„Cum de pro patria et libertate!” - a Rákóczi-szabadságharc.

 

 

1701-ben elkezdődik a spanyol örökösödési háború; ez lehetőséget ad arra, hogy Rákóczi segítséget kapjon a franciáktól.

 

1703-ban Esze Tamás, Kis Albert és Szalontai György felkérte Rákóczit, hogy

álljon a tiszaháti parasztság élére, és májusban megkezdődött a tiszaháti felkelés.

Rákóczi fő célja a széles nemzeti összefogás, melyre a magyar önállóságot alapozhatná. Fő bázisa: vitézlő rend és a köznemesi réteg volt.

 

Az első katonai sikereket a Tiszántúl elfoglalásával aratták.

Októberre a Duna-Tisza köze és a Felvidék jelentős része Rákóczi kezébe került.

 

XVI. Lajos elismerte Rákóczit az erdélyi trón jogos örökösének és támogatta harcai pénzzel.

 

Károlyi Sándor átkelt a Morván és bevette a Bécs védelmére épült sáncokat.

 

1704-ben azonban Höchstädtnél súlyos vereséget szenvedtek a Savoyai Jenő által

vezetett császári seregtől.

 

Év végén a kurucok Nagyszombatnál is vereséget szenvedtek.

Már látható volt, hogy nincs remény katonai győzelemre.

 

Rákóczi a nemzeti összefogás erősítése érdekében szabályozta a jobbágykérdést.

ß

1704 Vetési pátens: csak azok a jobbágyok mentesülnek a földesúri adók alól,

akik részt vesznek a harcban. A többiek kötelesek a nemesi adót kifizetni. Így próbálja egyensúlyt fenntartani.

 

1705-ben a Széchényi OGY-n a jövő államformájáról született döntés. Az

államforma így rendi konföderáció lett.

Vezérlő fejedelme Rákóczi lett, és mellé 24 tagból álló tanácsadó szenátust állítottak. Rákóczi teljhatalommal intézte a külpolitikát, s a katonai és pénzügyeket. A kuruc állam tehát nemzeti abszolutizmus volt.

 

 

Szintén ebben az évben meghal I. Lipót, utóda 1711-ig I. József lesz.

ß

békét ajánl Rákóczinak, de mivel nem fogadja el, hogy Rákóczi erdélyi fejedelem legyen, a béke nem születik meg.

 

1705-06 A harc folyik tovább. Erdély egy időre császári kézbe kerül, majd a

Dunántúli városokat felszabadítják, és Erdélyt is visszaszerzik.

 

A győzelmek eredményei:

 

1707-ben összeül az Ónodi OGY.

Kimondják a Habsburg ház trónfosztását.

Először jelenik meg a törvényben az általános adózás elrendelése.

Felmerül a nemesi adózás gondolata.

 

1707-et követően folytatódnak a harcok és ehhez megfelelő gazdasági feltételeket

kell teremteni.

Mezőgazdaságban:

*     a hadsereg számára háztárak előállítása

*     mestereket felmenti a katonáskodás terhe alól

*     támogatja a textilipart®ruha

*     fegyvergyártást támogatja

*     a fedezetre rézpénzt vezet be, így könnyíti a kereskedelmi kapcsolatokat, de a elértéktelenedik a pénz

*     jövedelemforrásai: általános adó, bányaadó, vámok

 

A fejedelmi birtokok nem biztosítják egy hosszú távú hadsereg megteremtését. A zsoldosok viszont sok pénzbe kerülnek, de ők a legképzettebbek. Mellettük a nemesi hadvezér ill., a végvári katonák rendelkeznek harci tapasztalatokkal.

A polgárság teljesen képzetlen, így nem lesz ütőképes.

A hadsereg vezetése, irányítása mindvégig a nemesség kezében lesz. A könnyűlovas harcmód a meghatározó, de nem sikerül az európai harcmodort megtanulni.

 

1707 után  a nemzetközi viszonyokban sem történik változás, nem sikerül

szövetséget kötni sem a lengyelekkel, sem a svédekkel.

Az orosz cárral megállapodást köt Rákóczi, de ők sem tudnak segíteni, mert a törökkel és a svédekkel harcol.

Sziléziai-morva-magyar konföderáció sem sikerül. (porosz trónörökös legyen)

 

1708-ban Trecsénnél súlyos vereséget szenved a szervezettebb császáriaktól.

Az országot anyagilag kimerítette a szabadságharc, és állandó védekezésre szorult. A nemzeti összefogás is bomlani kezdett.

 

1710-ben Romhánynál vívták az utolsó jelentős csatát, mely döntetlen lett.

Eddigre az ország kimerült. Belső feszültségek a nemesség és a jobbágyság között kiéleződnek. Pestis tör ki.

ß

Károlyi Sándor, akinek Rákóczi teljhatalmat adott 1711-ben, béketárgyalásokat ösztönöz a Habsburgokkal.

A kompromisszumot elfogadtatja a szatmári OGY-vel. Rákóczi nem ért egyet, de már nem tud mit tenni.

Így a kurucok leteszik a fegyvert és a végleges szerződést Nagykárolyban írják alá.

 

1711-es szatmári béke.

Legfontosabb intézkedései:

*     megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek

*     nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak

*     Rákóczi nem hajlandó erre, így Rodostóra száműzik

*     jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat

*     vallásszabadságot ígérnek

*     Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását

 

Ez a béke egy kompromisszum, ahol a magyarok elfogadják a Habsburgok érvényesülését, mely előnyösebb volt a nemzeti önállóság fejlődése érdekében, mint a török hódoltság.

A Habsburgok ennek érdekében lemondanak az abszolutizmusról.